Ölelek mindenkit!!! :))
Megi <3
4. Fejezet
"Mikor nincs fény mi áttörné a sötétséget"
"Mikor a csendből születik egy érzés, mikor a szívedben tombol a féltés, mikor a sötétben is az ő arcát látod, tudhatod az utat a boldogsághoz."
Csodálatos napra ébredtem.Nem hiába,Ausztráliában már ősz van és sokat esik az eső,de így is imádni való egy hely.Apukámmal régen sokat jártunk itt,ő is imádja , még most is ,csak sajnos azóta anyával már nem olyan a kapcsolatuk.Egy időben még az is felmerült,hogy elválnak , de szerencsére ennek már vége.
Mellettem a húgom még mindig alszik.Még várok pár percet hátha felébred.
/1 perc múlva/
Végül inkább úgy döntöttem , hogy neki egy levelet, és ha majd fölébred ,utánam jön.
A pálya abszolút nem volt messze , gyalog 5 perc alatt kértem.Amikor beértem a paddockba , láttam , hogy Jenson és Sergio már overállban vannak.Nem tűntek valami boldognak.Martin is ott volt.Gondterheltnek látszott.
-Á Emma, de jó , hogy jössz!Nagyon sok dolgunk van még.Az autó nem épp úgy működik, ahogy szeretnénk.Nagyon lassúak vagyunk.Csak az esőben reménykedhetünk.-mondta szomorúan.
-Ne aggódj Martin, minden tőlem telhetőt megteszek!-mondtam és így is gondoltam
Volt még pár óra a szabadedzésig és az azt követő időmérőig, így abban a pár órában jó pár dolgot megnéztünk az autón.Beszéltem a szerelőkkel és a mérnökökkel is , de egyenlőre se én,se a csapat nem haladtunk túl sokat.Ahogy vártuk nem szerepeltünk túl fényesen.Eközben a húgom még mindig nem jelent meg.
/Másnap reggel/
Egész éjjel próbáltuk megérteni az autót, kevés sikerrel.Ez eléggé meglátszott a kvalifikáción.A Q1-t még meglehetett tartani , de a többit át kellett rakni ma reggelre.Nem sok reményt fűztünk a mai naphoz, és tükrözte is a helyzetünket, mert ugyan Jenson bejutott a Q3-ba , 10. lett a 10-ből.Sergio csak 13. lett.Az a pár óra alatt ami van az időmérő és a verseny között, Beka kereső útra indultam.Nagyon furcsán viselkedett mostanában a húgom.Egész napra eltűnt és még ma sem láttam.Amennyire ért a Forma 1-hez , nem sokat tudna segíteni , de mivel a McLarenhez jöttünk , itt kellene lennie.Ahogy sétálgattam azon gondolkoztam , talán átpártolt egy másik csapathoz.Aztán ezt gyorsan elvetettem.Hirtelen megszólalt a telefonom.
-Szia Emma!Itt van a húgod , keres téged és mi is készülődünk a rajtra.
-Oké megyek!
Elköszöntem és a paddock felé vettem az irányt.Mikor beértem ott állt a húgom Mc Larenes pólóban.
-Hol voltál??-vontam kérdőre.
-Ö, hát csak ö, körülnéztem mindenfelé.-dadogott
Tudtam , hogy nem mond igazat , de inkább nem firtattam.Ha akarja majd elmondja.Inkább a futamra koncentráltam, ami finoman szólva sem volt a legjobb.Jenson 1 helyet javítva 9. lett, Sergio pedig éppen , hogy csak nem szerzett pontot.Így mindössze kettőt sikerült összegyűjtenünk.Martin is csalódottan nyilatkozott , de szerencsére a pilótáink nagyon jók voltak.Talán Malajziában jobbak leszünk.....
/6 nap múlva/
Malajzia,hőség,eső,forróság.nem épp a kedvencem , de kibírom.Természetesen Beka is jött velem, aki kezdi megszeretni a sportot, és Martin is szívesen látja.annyival azért jobb Ausztráliánál , hogy az autó fejlődött valamennyit, de még így is le vagyunk jócskán maradva.A fejlesztések is fejlődtek valamennyit, így ez is ok, hogy valamennyivel pozitívabbak legyünk.Pár perc múlva kezdődik a kvalifikáció, ahol majd meglátjuk mennyit sikerült javulnunk.
/1 óra múlva/
Hát nem igazán sokat.A végére eleredt az eső,amiben Jenson autója sokkal jobban megy.Elméletileg.
Gyakorlatilag nem ez történt, és bár mindkét versenyzőnk bejutott a Q3-ba ,Jensnek sokkal előrébb kellet volna végezni , mint a 8. hely.
Másnap a futam előtt pár órával (egy banánnal a kezemben) sétálni indultam.Az már fel sem tűnt , hogy a húgom megint eltűnt.Az idő nagyon szép , de mondták az esőt is, viszont azt csak a verseny kezdetére.
Elhaladtam az istállók előtt.Aztán egyszer csak megpillantottam Bekát a Red Bull paddockja előtt.
Elsőre megörültem , de aztán ami történt.......
Először is megláttam Christiant és Sebastiant ahogy beszélgetnek, majd Mark jött elő hátulról.Kikerülte Sebéket és egyenesen a paddock mellett várakozó húgomhoz lépett.És megölelte.Kizárva maguk körül a külvilágot , a fotósokat, a kíváncsiskodó rajongókat , és az autók zaját.Pár percig még így álltak aztán Beka fölemelte a fejét , mélyen a szemébe nézett, és megcsókolta.Úristen!!! MEGCSÓKOLTA!!!!
Még néhány percig némán álltam.A jelenet sokkolt.
Beki miért nem mondta el nekem???Amellett, hogy a testvérem, még a legjobb barátnőm is.
Az élet tele van kellemetlen megrázkódtatásokkal, és ezek a sokkok mindig akkor érnek, amikor a legkevésbé számítunk rájuk, és amikor a szívünk kihagy egy pillanatra, a kérdés mindig az, hogy vajon túléljük-e.
Marknak élettársa van (vagy volt).A korkülönbség is elég nagy ,de közben tudom , hogy Mark egy nagyon jó ember.
Ilyen vegyes érzelmek kavarogtak bennem .Gyorsan visszamentem a paddockhoz.A futamig még pár óra vissza volt , így megpróbáltam valamivel lefoglalni magam.5 perc múlva csörgött a telefonom.Kimentem, hogy jobban halljak.
-Szia Anya!-köszöntem.
-Szia Emm!Rossz híreim vannak.-mondta szomorúan.
-Éden......-és itt elcsuklott a hangja
Éden kiskorom óta az egyik legjobb barátnőm.Minden nap beszélünk min. telefonon.Éden nemrég végzett a Rendészeti Akadémián és nyomozó.
-Ma reggel holtan találták a lakásán.Halálra szurkálták.
Csalódni kell,h.boldogok lehessünk,Gyűlölni kell,hogy újra szeressünk,Kell tudni kacagni,zokogva sírni,Valakit meglátni aztán megszeretni,Csalódni 100x,csalódni 1x,Hogy boldogok lehessünk egyetlen 1x.
Hirtelen olyan sírógörcs tört rám , hogy azt hittem elájulok.Hallottam , hogy anya még mondd valamit a telefonba, de már nem volt válaszolni.Tenyerembe temettem az arcomat , aztán hirtelen elindultam.
Nem is tudom hova, csak el.El a pályától, az istállóktól,a paddocktól és az emberektől.Mesze.
Nagyon messze.
Valahogy eltántorogtam tisztás szerű helyre.A könnyeimtől már semmit sem láttam.Lehuppantam a földre.A talaj nyirkos volt , de nem érdekelt.Nekidőltem 1 fának és csak sírtam.
Kb. negyed óra múlva egy kezet éreztem a vállamon.Puha kéz volt, és bár és bár alig láttam a könnyeimtől, rögtön megismertem a (Rd Bullos) kék overállt.
Mikor a világom darabokra hullik,
Mikor nincs fény, ami áttörné a sötétséget
Akkor meglátlak téged......
Mikor a hullámok elmossák a partot,
És már nem találom a hazafelé vezető utam
Akkor meglátlak téged......
Amikor meglátlak téged.....,
Ezután megfogta a kezem és fölhúzott a földről.Zuhogott az eső és éreztem, hogy teljesen átáztam és a sminken és szétfojt, de jelen pillanatban nem érdekelt.És Sebastiant sem.
Szorosan a derekam köré fonta karját , én pedig a vállára hajtottam a fejem.Az, hogy még alig ismerjük egymást, és hogy én eddig ellenséges voltam vele,nem számított.
Én zokogtam, ő meg csak ölelt.
[…] Mint amikor csészéről csészére jár a víz, úgy töltögettük egymásba bánatunkat. Valahányszor elmondtam a történetemet, egy kicsit, egy apró fájdalomcseppet mindig elveszítettem belőle. Akkor ébredtem rá, hogy el akarom mondani a családom történetét. Mert a borzalom a Földön kézzelfogható és mindennapos. Olyan, mint a virág vagy mint a nap: visszafoghatatlan.”
http://www.youtube.com/watch?v=DjMpffXw7bk
A pálya abszolút nem volt messze , gyalog 5 perc alatt kértem.Amikor beértem a paddockba , láttam , hogy Jenson és Sergio már overállban vannak.Nem tűntek valami boldognak.Martin is ott volt.Gondterheltnek látszott.
-Á Emma, de jó , hogy jössz!Nagyon sok dolgunk van még.Az autó nem épp úgy működik, ahogy szeretnénk.Nagyon lassúak vagyunk.Csak az esőben reménykedhetünk.-mondta szomorúan.
-Ne aggódj Martin, minden tőlem telhetőt megteszek!-mondtam és így is gondoltam
Volt még pár óra a szabadedzésig és az azt követő időmérőig, így abban a pár órában jó pár dolgot megnéztünk az autón.Beszéltem a szerelőkkel és a mérnökökkel is , de egyenlőre se én,se a csapat nem haladtunk túl sokat.Ahogy vártuk nem szerepeltünk túl fényesen.Eközben a húgom még mindig nem jelent meg.
/Másnap reggel/
Egész éjjel próbáltuk megérteni az autót, kevés sikerrel.Ez eléggé meglátszott a kvalifikáción.A Q1-t még meglehetett tartani , de a többit át kellett rakni ma reggelre.Nem sok reményt fűztünk a mai naphoz, és tükrözte is a helyzetünket, mert ugyan Jenson bejutott a Q3-ba , 10. lett a 10-ből.Sergio csak 13. lett.Az a pár óra alatt ami van az időmérő és a verseny között, Beka kereső útra indultam.Nagyon furcsán viselkedett mostanában a húgom.Egész napra eltűnt és még ma sem láttam.Amennyire ért a Forma 1-hez , nem sokat tudna segíteni , de mivel a McLarenhez jöttünk , itt kellene lennie.Ahogy sétálgattam azon gondolkoztam , talán átpártolt egy másik csapathoz.Aztán ezt gyorsan elvetettem.Hirtelen megszólalt a telefonom.
-Szia Emma!Itt van a húgod , keres téged és mi is készülődünk a rajtra.
-Oké megyek!
Elköszöntem és a paddock felé vettem az irányt.Mikor beértem ott állt a húgom Mc Larenes pólóban.
-Hol voltál??-vontam kérdőre.
-Ö, hát csak ö, körülnéztem mindenfelé.-dadogott
Tudtam , hogy nem mond igazat , de inkább nem firtattam.Ha akarja majd elmondja.Inkább a futamra koncentráltam, ami finoman szólva sem volt a legjobb.Jenson 1 helyet javítva 9. lett, Sergio pedig éppen , hogy csak nem szerzett pontot.Így mindössze kettőt sikerült összegyűjtenünk.Martin is csalódottan nyilatkozott , de szerencsére a pilótáink nagyon jók voltak.Talán Malajziában jobbak leszünk.....
/6 nap múlva/
Malajzia,hőség,eső,forróság.nem épp a kedvencem , de kibírom.Természetesen Beka is jött velem, aki kezdi megszeretni a sportot, és Martin is szívesen látja.annyival azért jobb Ausztráliánál , hogy az autó fejlődött valamennyit, de még így is le vagyunk jócskán maradva.A fejlesztések is fejlődtek valamennyit, így ez is ok, hogy valamennyivel pozitívabbak legyünk.Pár perc múlva kezdődik a kvalifikáció, ahol majd meglátjuk mennyit sikerült javulnunk.
/1 óra múlva/
Hát nem igazán sokat.A végére eleredt az eső,amiben Jenson autója sokkal jobban megy.Elméletileg.
Gyakorlatilag nem ez történt, és bár mindkét versenyzőnk bejutott a Q3-ba ,Jensnek sokkal előrébb kellet volna végezni , mint a 8. hely.
Másnap a futam előtt pár órával (egy banánnal a kezemben) sétálni indultam.Az már fel sem tűnt , hogy a húgom megint eltűnt.Az idő nagyon szép , de mondták az esőt is, viszont azt csak a verseny kezdetére.
Elhaladtam az istállók előtt.Aztán egyszer csak megpillantottam Bekát a Red Bull paddockja előtt.
Elsőre megörültem , de aztán ami történt.......
Először is megláttam Christiant és Sebastiant ahogy beszélgetnek, majd Mark jött elő hátulról.Kikerülte Sebéket és egyenesen a paddock mellett várakozó húgomhoz lépett.És megölelte.Kizárva maguk körül a külvilágot , a fotósokat, a kíváncsiskodó rajongókat , és az autók zaját.Pár percig még így álltak aztán Beka fölemelte a fejét , mélyen a szemébe nézett, és megcsókolta.Úristen!!! MEGCSÓKOLTA!!!!
Még néhány percig némán álltam.A jelenet sokkolt.
Beki miért nem mondta el nekem???Amellett, hogy a testvérem, még a legjobb barátnőm is.
Az élet tele van kellemetlen megrázkódtatásokkal, és ezek a sokkok mindig akkor érnek, amikor a legkevésbé számítunk rájuk, és amikor a szívünk kihagy egy pillanatra, a kérdés mindig az, hogy vajon túléljük-e.
Marknak élettársa van (vagy volt).A korkülönbség is elég nagy ,de közben tudom , hogy Mark egy nagyon jó ember.
Ilyen vegyes érzelmek kavarogtak bennem .Gyorsan visszamentem a paddockhoz.A futamig még pár óra vissza volt , így megpróbáltam valamivel lefoglalni magam.5 perc múlva csörgött a telefonom.Kimentem, hogy jobban halljak.
-Szia Anya!-köszöntem.
-Szia Emm!Rossz híreim vannak.-mondta szomorúan.
-Éden......-és itt elcsuklott a hangja
Éden kiskorom óta az egyik legjobb barátnőm.Minden nap beszélünk min. telefonon.Éden nemrég végzett a Rendészeti Akadémián és nyomozó.
-Ma reggel holtan találták a lakásán.Halálra szurkálták.
Csalódni kell,h.boldogok lehessünk,Gyűlölni kell,hogy újra szeressünk,Kell tudni kacagni,zokogva sírni,Valakit meglátni aztán megszeretni,Csalódni 100x,csalódni 1x,Hogy boldogok lehessünk egyetlen 1x.
Hirtelen olyan sírógörcs tört rám , hogy azt hittem elájulok.Hallottam , hogy anya még mondd valamit a telefonba, de már nem volt válaszolni.Tenyerembe temettem az arcomat , aztán hirtelen elindultam.
Nem is tudom hova, csak el.El a pályától, az istállóktól,a paddocktól és az emberektől.Mesze.
Nagyon messze.
Valahogy eltántorogtam tisztás szerű helyre.A könnyeimtől már semmit sem láttam.Lehuppantam a földre.A talaj nyirkos volt , de nem érdekelt.Nekidőltem 1 fának és csak sírtam.
Kb. negyed óra múlva egy kezet éreztem a vállamon.Puha kéz volt, és bár és bár alig láttam a könnyeimtől, rögtön megismertem a (Rd Bullos) kék overállt.
Mikor a világom darabokra hullik,
Mikor nincs fény, ami áttörné a sötétséget
Akkor meglátlak téged......
Mikor a hullámok elmossák a partot,
És már nem találom a hazafelé vezető utam
Akkor meglátlak téged......
Amikor meglátlak téged.....,
Ezután megfogta a kezem és fölhúzott a földről.Zuhogott az eső és éreztem, hogy teljesen átáztam és a sminken és szétfojt, de jelen pillanatban nem érdekelt.És Sebastiant sem.
Szorosan a derekam köré fonta karját , én pedig a vállára hajtottam a fejem.Az, hogy még alig ismerjük egymást, és hogy én eddig ellenséges voltam vele,nem számított.
Én zokogtam, ő meg csak ölelt.
[…] Mint amikor csészéről csészére jár a víz, úgy töltögettük egymásba bánatunkat. Valahányszor elmondtam a történetemet, egy kicsit, egy apró fájdalomcseppet mindig elveszítettem belőle. Akkor ébredtem rá, hogy el akarom mondani a családom történetét. Mert a borzalom a Földön kézzelfogható és mindennapos. Olyan, mint a virág vagy mint a nap: visszafoghatatlan.”
http://www.youtube.com/watch?v=DjMpffXw7bk
Szia!
VálaszTörlésSzerintem jó lett a fejezet és érdekes is úgyhogy mindenképpen folytasd :D
N*
Szia! Vár egy kis meglepetés a blogomban! (:
VálaszTörlés