2013. július 29., hétfő

5. fej

Sziasztok!:)
Tudom nagyon rég nem volt új fejezet , de most már itt vagyok.Aki olvassa a történetet hagyjon nyomot maga után.Rem tetszik majd a rész!:)Bocsi a hibákért ha vannak....
Jó olvasást!
Öleléééés  Megi
                                           
                                                                            5.Fejezet

                                               "Láttam nevetést szörnyű helyeken,
                                                égi jelenést szétlőtt tereken,
                                                mennyi zokogást, féltve ölelést,
                                               ott voltunk Te meg Én.
                                               Láttam magamat, szívem csatatér.
                                              Égi seregek harcát lelkemért,
                                              hangos zokogást, sírva ölelést,
                                               ott voltunk Te meg Én."
                                                       (Caramel )



                                                      /Emma szemszöge/
Szerettem volna örökké így maradni ,de nem lehet,egyszer a szemébe kell néznem.Még pár percig álltunk ,aztán nagy megkönnyebbülésemre  Ő  törte meg a csendet.
-Fázol?-kérdezte ,miközben  óvatosan  felemeltem  a fejem a válláról.
Aprót bólintottam , majd kézen fogott.Az eső zuhogott és a könnyeimtől is alig láttam.Nem tudtam hova megyünk , csak hagytam hogy Sebastian vezessen.Mintha ájult állapotban lettem volna,olyan szinten nem voltam magamnál.Csak arra emlékszem , hogy Sebastian egy pokrócot terít rám.
-Elkísérlek a hotelszobádba.Jót tenne most egy nagy alvás.
-Még meg kell keresnem Jensont és Martint....-hebegtem,de  nem tudtam befejezni , mert látszott Seben , hogy nem hatja meg és magamban én is tudtam az lenne a legjobb.
Amint  felértünk a szobába valahogy megköszöntem Sebnek mindent és gyorsan elmentem még tusolni.Mikor vissza tértem  bedőltem az ágyba és azt hittem , hogy Sebastian már elment ,de éreztem ahogy betakart és még egy puszit is nyomott a homlokomra.Amint kiment rögtön álomba zuhantam és már csak este ébredtem fel.Átaludtam az egész délutánt.Kicsit később kitámolyogtam a pályára.
A húgom részletesen elmesélte a futamot.Sebastian nyert.
Elköszöntünk a csapattól és fölmentünk pakolni  ,de helyette inkább beszélgettünk, és elmondtam neki.Mindent.Beki meghallgatott , de túl sok véleményt nem tudott róla mondani.Aztán egy kicsit más felé terelődött a téma és Beka sejtette ,hogy én már tudok róla ,hogy Markkal jár és beavatott a mélyebb részletekbe.
Ez után viszont már repültünk is haza Magyarországra.Egy elég hosszú , 3 hetes szünet következett a Forma 1-ben.Amint hazaértünk elkezdtük szervezni a temetést.Jó pár barátom segített és még Mark is eljött Ausztráliából.Mindenkinek nagyon örültem ,de volt mégis egy hiányérzetem , ami a temetés napjáig nem múlt el.Már kinn voltunk a helyszínen és 30 perc volt hátra a kezdésig, amikor Beka odaszaladt hozzám. 
-Nézz arra!-mutatott a bejárat felé.
Amint odapillantottam , megláttam Sebastiant.Mindenfelé forgolódott és láthatólag engem keresett a szemével, majd amikor észrevett,megindult felénk.
-Na én megkeresem Markot.-kacsintott rám Beka, és már el is tűnt.
-Szia!-köszönt Sebastian , majd hosszasan megölelt.
Kezét az enyémhez csúsztatta ,majd várva ,hogy mit szólok hozzá , elindultunk a kápolnába.
A többit valahogy túléltem.Nem kellett sokat gondolkoznom azon , hogy a húgom hívta meg Sebastian ,de a temetés után már ment is el.Jól esett és végre láthattam , hacsak pár óra erejéig is ,mert a soron következő Kínai nagydíjat most kihagytam.Persze az egész hétvégén folyamatosan telefon kapcsolatban voltam Martinnal,de Bahreinbe már úgy érkeztem , hogy kipihentem az elmúlt pár hét fáradalmait.Pénteken jöttem , most egyedül, ugyanis a húgom hamarabb jött Markkal.Miután lepakoltam a hotelben , elindultam a pályára.Mire kiértem már javában folyt a 2. szabadedzés.Egyből a Red Bullhoz vettem az irányt, ahol meg is találtam Bekit Christian társaságában.
-Szia Emaaaaaaaaa!!!:)-mondta a húgom és a nyakamba "ugrott".
Miután sikerült lehámoznom magamról,Christianhoz léptem, aki 2 puszival köszöntött.
-Régen láttalak...-mosolygott
-Ritkán találkozunk , többször is átnézhetnél hozzánk.
-Biztos vagyok benne, hogy ezentúl többször jövök.-mondtam és együtt végignéztük a szabadedzés többi részét.
Már épp készültem menni a McLarenhez  , amimkor Sebastianba botlottam.Látszólag örült , hogy lát.
-Szia Emma!Hogy vagy??
-Szia!Köszönöm jól.Bocsi , de most mennem kell.-és indultam volna ha Seb hagyja.
-Nincs kedved velem vacsorázni??
-Úgy tűnik Sebi álomvilágban él.-jegyezte meg Christian , mire mindenki nevetni kezdett.
-Talán majd máskor Seb.-mondtam és gyorsan eltűntem.
A McLarennnél Jensonék már nagyon vártak.Örültem , hogy végre Martin tis látom.

    
Emlékezz rám, mikor fúj a szél,
Emlékezz mikor minden véget ér.
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom szemem.

Emlékezz mennyire szerettél,
Mennyire fájt mikor elmentél.
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom szemem

 (Children Of Distance )

2013. június 13., csütörtök

Sziasztok!:)
Nagy örömömre kapott a blog egy díjat!:)


Először is köszönöm az első díjamat Hannának!:)


Szabályok:
1.Írj magadról 11 dolgot!
2.A jelölő minden kérdésére őszintén válaszolni kell!
3.Tegyél fel te is 11 kérdést a saját jelöltjeidnek.
4.Küld tovább 11 embernek! (Akitől kaptad az alap, hogy nem lehet visszaküldeni)
 
 

KÉRDÉSEk:

1.Hova mész nyaralni?
2. Mi volt életed legcikibb sztorija?
3.Miért szeretted meg a Forma 1-et?
4.Találkoztál-e már a kedvenc pilótáddal?
5. Voltál már a Hungaroringen?
6.Mióta nézed a Forma 1-et?
7.Mikor kezdtél el blogot írni?
8.Hányas a szerencseszámod?
9.Van valamilyen Forma 1-es dolgod? (póló, kulcstartó, stb..)
10.Olvasol jelenleg valamilyen könyvet? Mi a címe?
11. Milyen poszterek vannak a szobád falán?
 
Válaszaim:
 1:Idén nagyon sehova....
3.:Amikor kicsi voltam, már akkor néztem anyukámmal, és utána már érdekelt is ahogy előznek,ahoyg száguldanak egyszóval minden :)
4.:Sajnos még nem.
5.:Terveztem,de még nem voltam
6.Ha úgy vesszük mikortól értettem is ,akkor kb. 5 éve.
7:Tavaly nyáron
8.:A szerencseszámom és a kedvenc számom is a 8.
9.:Tavaly kaptam egy kulcstartót :)
10.:Igen, elveszett tárgyak osztálya.
11:Jelenleg semmilyen.

11 tény magamról:
Pincehelyen lakok.
A szemem barna.
A hajam is ,de szőkítem.
Elgondolkoztam azon,hogy  író szeretnék lenni.(amúgy patalógus.)
Eléggé szórakozott vagyok.:)
Imádom a Forma 1-et ,a teniszt és a műkorcsolyát,mégis a síugrás a kedvenc sportom.
Írok egy síugrós blogot.
Miután diplomát szereztem el akarok költözni Ausztráliába.
Atlétikázok, és ugrókötelezek.
Mindenképpen el akarok jutni Grönlandra,Madagaszkárra,és Malajziába.
Nagyon bírom a japánokat. :)
 
Akiknek tovább adom:
Dina,  http://suparnaturalgirls.blogspot.hu
Zsömi, http://csakbarat.blogspot.hu/
Brigi, http://brigiwords.blogspot.hu/
http://azentorteneteim.blogspot.hu/search/label/Otthon%20%C3%A9des%20otthon
 Tina http://golittlevettel.blogspot.hu/
http://utolsoigeret.blogspot.hu/
 
 
 

2013. április 1., hétfő

                                Sziasztok! :)Itt az újabb fejezet!Próbáltam kicsit hosszabbat így h 2 nagydíjat egybe írtam és izgalmasat próbáltam!Számítok a véleményetekre , h érdemes e folytatni a blogot!:)
Ölelek mindenkit!!! :))
Megi <3


                                             4. Fejezet
                  
                           "Mikor nincs fény mi áttörné a sötétséget"
"Mikor a csendből születik egy érzés, mikor a szívedben tombol a féltés, mikor a sötétben is az ő arcát látod, tudhatod az utat a boldogsághoz."

Csodálatos napra ébredtem.Nem hiába,Ausztráliában már ősz van és sokat esik az eső,de így is imádni való  egy hely.Apukámmal régen  sokat jártunk itt,ő is imádja , még  most is ,csak sajnos azóta anyával már nem olyan a kapcsolatuk.Egy időben még az is felmerült,hogy elválnak , de szerencsére ennek már vége.
Mellettem a húgom még mindig alszik.Még várok pár percet hátha felébred.   

                                              /1 perc múlva/
Végül inkább úgy döntöttem , hogy neki egy levelet, és ha majd fölébred ,utánam jön.
A pálya abszolút nem volt messze , gyalog 5 perc alatt kértem.Amikor beértem a paddockba , láttam , hogy Jenson és Sergio már overállban  vannak.Nem tűntek valami boldognak.Martin is ott volt.Gondterheltnek látszott.
-Á Emma, de jó , hogy jössz!Nagyon sok dolgunk van még.Az autó nem épp úgy működik, ahogy szeretnénk.Nagyon lassúak vagyunk.Csak az esőben reménykedhetünk.-mondta szomorúan.
-Ne aggódj Martin, minden tőlem telhetőt megteszek!-mondtam és így is gondoltam 
Volt még pár óra a szabadedzésig és az azt követő időmérőig, így abban a pár órában jó pár dolgot megnéztünk az autón.Beszéltem a szerelőkkel és a mérnökökkel is , de egyenlőre se én,se a csapat nem haladtunk túl sokat.Ahogy vártuk nem szerepeltünk túl fényesen.Eközben a húgom még mindig nem jelent meg.

                                                                /Másnap reggel/
Egész éjjel próbáltuk megérteni az autót, kevés sikerrel.Ez eléggé meglátszott a kvalifikáción.A Q1-t még meglehetett tartani , de a többit át kellett  rakni ma reggelre.Nem sok reményt fűztünk a mai naphoz, és tükrözte is a helyzetünket, mert ugyan Jenson bejutott a Q3-ba , 10. lett a 10-ből.Sergio csak 13. lett.Az a pár óra alatt ami van az időmérő és a verseny között, Beka kereső útra indultam.Nagyon furcsán viselkedett  mostanában a húgom.Egész napra eltűnt és még ma sem láttam.Amennyire ért a Forma 1-hez , nem sokat tudna segíteni , de mivel a McLarenhez jöttünk , itt kellene lennie.Ahogy sétálgattam azon gondolkoztam , talán átpártolt egy másik csapathoz.Aztán ezt gyorsan elvetettem.Hirtelen megszólalt a telefonom.
-Szia Emma!Itt van a húgod , keres téged és mi is készülődünk a rajtra.
-Oké megyek!
Elköszöntem és a paddock felé vettem az irányt.Mikor beértem ott állt a húgom Mc Larenes pólóban.
-Hol voltál??-vontam kérdőre.
-Ö, hát csak ö, körülnéztem mindenfelé.-dadogott
Tudtam , hogy nem mond igazat , de inkább nem firtattam.Ha akarja majd elmondja.Inkább a futamra koncentráltam, ami finoman szólva sem volt a legjobb.Jenson 1 helyet javítva 9. lett, Sergio pedig éppen , hogy csak nem szerzett pontot.Így mindössze kettőt sikerült összegyűjtenünk.Martin is csalódottan nyilatkozott , de szerencsére a pilótáink nagyon jók voltak.Talán Malajziában jobbak leszünk.....

                                                                        /6 nap múlva/
Malajzia,hőség,eső,forróság.nem épp a kedvencem , de kibírom.Természetesen Beka is jött velem, aki kezdi megszeretni a sportot, és Martin is szívesen látja.annyival azért jobb Ausztráliánál , hogy  az autó fejlődött valamennyit, de még így is le vagyunk jócskán maradva.A fejlesztések is fejlődtek valamennyit, így ez is ok, hogy valamennyivel pozitívabbak legyünk.Pár perc múlva kezdődik a kvalifikáció, ahol majd meglátjuk mennyit sikerült javulnunk.

                                                                 /1 óra múlva/
Hát nem igazán sokat.A végére eleredt az eső,amiben Jenson autója sokkal jobban megy.Elméletileg.
Gyakorlatilag nem ez történt, és bár mindkét versenyzőnk bejutott a Q3-ba ,Jensnek sokkal előrébb kellet volna végezni , mint a 8. hely.
Másnap a futam előtt pár órával (egy banánnal a kezemben) sétálni indultam.Az már fel sem tűnt , hogy a húgom megint eltűnt.Az idő nagyon szép , de mondták az esőt is, viszont azt csak a verseny kezdetére.
Elhaladtam az istállók előtt.Aztán egyszer csak megpillantottam Bekát  a Red Bull paddockja előtt.
Elsőre megörültem , de aztán ami történt.......
Először is megláttam Christiant  és Sebastiant  ahogy beszélgetnek, majd Mark jött elő hátulról.Kikerülte Sebéket  és egyenesen a paddock  mellett várakozó húgomhoz lépett.És megölelte.Kizárva maguk körül a külvilágot , a fotósokat, a kíváncsiskodó rajongókat , és az autók zaját.Pár percig még így álltak aztán Beka fölemelte a fejét , mélyen a szemébe nézett, és megcsókolta.Úristen!!! MEGCSÓKOLTA!!!!
Még néhány percig némán álltam.A jelenet sokkolt.
Beki miért nem mondta el nekem???Amellett, hogy a testvérem, még a legjobb barátnőm is.

Az élet tele van kellemetlen megrázkódtatásokkal, és ezek a sokkok mindig akkor érnek, amikor a legkevésbé számítunk rájuk, és amikor a szívünk kihagy egy pillanatra, a kérdés mindig az, hogy vajon túléljük-e.

Marknak élettársa van (vagy volt).A korkülönbség is elég nagy ,de közben tudom , hogy Mark egy nagyon jó ember.
Ilyen vegyes érzelmek kavarogtak bennem .Gyorsan visszamentem a paddockhoz.A futamig még pár óra vissza volt , így megpróbáltam valamivel lefoglalni magam.5 perc múlva csörgött a telefonom.Kimentem, hogy jobban halljak.
-Szia Anya!-köszöntem.
-Szia Emm!Rossz híreim vannak.-mondta szomorúan.
-Éden......-és itt elcsuklott a hangja
Éden kiskorom óta az egyik legjobb  barátnőm.Minden nap beszélünk min. telefonon.Éden nemrég végzett  a Rendészeti Akadémián és nyomozó.
-Ma reggel holtan találták a lakásán.Halálra szurkálták.

Csalódni kell,h.boldogok lehessünk,Gyűlölni kell,hogy újra szeressünk,Kell tudni kacagni,zokogva sírni,Valakit meglátni aztán megszeretni,Csalódni 100x,csalódni 1x,Hogy boldogok lehessünk egyetlen 1x.

Hirtelen olyan sírógörcs tört rám , hogy azt hittem elájulok.Hallottam , hogy anya még mondd valamit a telefonba, de már nem volt válaszolni.Tenyerembe temettem az arcomat , aztán hirtelen elindultam.
Nem is tudom hova, csak el.El a pályától, az istállóktól,a paddocktól és az emberektől.Mesze.
Nagyon messze.
Valahogy eltántorogtam  tisztás szerű helyre.A könnyeimtől már semmit sem láttam.Lehuppantam a földre.A talaj nyirkos volt , de nem érdekelt.Nekidőltem 1 fának és csak sírtam.
Kb. negyed óra múlva egy kezet éreztem a vállamon.Puha kéz volt, és bár és bár alig láttam a könnyeimtől, rögtön megismertem a (Rd Bullos) kék overállt.

Mikor a világom darabokra hullik,
Mikor nincs fény, ami áttörné a sötétséget
Akkor meglátlak téged......

Mikor a hullámok elmossák a partot,
És már nem találom a hazafelé vezető utam
Akkor meglátlak téged......
Amikor meglátlak téged....., 

Ezután megfogta a kezem és fölhúzott a földről.Zuhogott az eső és éreztem, hogy teljesen átáztam és a sminken és szétfojt, de jelen pillanatban nem érdekelt.És Sebastiant  sem.
Szorosan a derekam köré fonta karját , én pedig a vállára hajtottam a fejem.Az, hogy még alig ismerjük egymást, és hogy én eddig ellenséges voltam vele,nem számított.
Én zokogtam, ő meg csak ölelt.

[…] Mint amikor csészéről csészére jár a víz, úgy töltögettük egymásba bánatunkat. Valahányszor elmondtam a történetemet, egy kicsit, egy apró fájdalomcseppet mindig elveszítettem belőle. Akkor ébredtem rá, hogy el akarom mondani a családom történetét. Mert a borzalom a Földön kézzelfogható és mindennapos. Olyan, mint a virág vagy mint a nap: visszafoghatatlan.”

http://www.youtube.com/watch?v=DjMpffXw7bk

2013. március 12., kedd

                                              3. Fejezet
                                                  "Nincs vissza út"
                                          /Emma szemszöge/
Pár percig még a szertárban dekkoltam aztán a hátsó kijáraton át távoztam.Nem tudtam mit csináljak.Annyi gondolat volt a fejemben.....
Miután hazamentem bekapcsoltam a gépem és kibontottam egy csomag kölesgolyót.Jenson írt,hogy mivel szombaton kezdődik a 2013-as szezon jó lenne csütörtök előtt odaérnem.Felmentem a Pelikánra és lefoglaltam 2 jegyet.ezután meglátogattam a tesómat.Megkértem ,hogy jöjjön el velem Ausztráliába.
Először tetszett neki a dolog,csak akkor akadt ki "kicsit" amikor elmondtam neki , hogy holnap 14:00-kor indulunk.De végül beadta a derekát, mert megzsaroltam édességgel.Hihi :)
Amikor hazamentem elkezdtem pakolni.Közben Bella már 6-szor hívott.Úgy gondoltam , hogy majd holnap a repülőn visszahívom .Akkor már nem tud letámadni.:)
Már 23:00 volt mire végeztem.Úgy gondoltam ideje lesz  már aludni.

                                                      
                                                              /Reggel 09:00/
Fölkeltem.Reggeliztem.Nagyjából ennyi volt ami értelmes.A nap további részében csak ténferegtem.Ettem.Leültem.Fölálltam.Neki álltam festeni , de nem kötött le.Végül sütöttem egy sütit és 2óra előtt 45 perccel elindultam a reptérre.


                                                                            /Másnap 17:00/
Az út csodás volt és hosszú, a repülő kényelmes.Végre megérkeztünk a csodaszép és napos Ausztráliába.
A hotel nagyon szép meg a szoba is amit kaptunk Bekával.Nemrég találkoztam Martinnal és a csapattal,Jenson csapattársával Sergio Perezzel, és természetesen maga Jenson is megölelgetett.Martin elmondta , hogy fontos szerepet töltök majd be a gárda életében.Utána megmutatta az autókat.Beszélgettünk még kicsit majd húgommal elindultunk az istállók+pálya néző túránkra.
 Először körbementünk a pálya szélén aztán elmentünk a paddock előtt is .Amikor a Red Bullnál jártunk 
önkéntelenül is Sebastiant kerestem a szememmel.Eddig nem volt szimpi , de most ahogy  a Galériában görcsösen kerültem a társaságát , furcsa hatást váltott ki bennem.
Amikor Jenson  vigyorogva elmondta , hogy Sebastian is abban a szállodában van mint  mi , önkéntelenül is elmosolyodtam.Félek , hogy ez valami előjel.Félek , hogy beleszeretek.......


                                                                       /Este  22:00/
Még mindig kattog az agyam.várom már a szombatot , de félek is.
Ha egyszer belekezdek nincs visszaút, nincs kegyelem.

  "Az ember nem tudja eltörölni a múltját, az már megtörtént. És ha valami megtörtént, nem lehet meg nem történtté tenni. Nincs visszajátszás. Nincs visszaút. Az ember csak egyet tehet: hogy továbblép."


Sziasztok remélem tetszett!:)hosszú idő után .......
a kövi részt (remélhetőleg) az ausztrál nagydíj után kapjátok meg! :)
ölelééééééééés :) <3
Megi


Sziasztok!:)
Tudom milyen rég voltam fenn a blogon és bocsánat mindenkitől......
Vhogy az egész kiment a fejemből és a másik blogomat is elhanyagoltam :(
De most itt vagyok és készüül az új fejezet.
Rem vkit még érdekel :) Mivel nagyon lemaradtam és mindjárt kezdődik az új szezon úgy gondoltam h a történetet 2013-tól kezdem.Nemsokára hozom az újat. :) Ötletek is szívesen várok a történet folytatásával kapcs-ban.email címem:megike88@citromail.hu
a másik blogom:http://siugrasalma.blogspot.hu/
(síugrásos)
Mindenkinek pusziiii
Megi

2012. augusztus 13., hétfő

Helló!

Mond nektek vmit ezek a nevek??
Thomas Morgenstern,Simon Amman.Kamil Stoch,Gregor Schlierenzauer,Andreas Kofler,Matti Hautemeki,Janne Ahonen,Norain Kasi,Severin Freund.






Igen síugrás.A kedvenc sportom de persze  a forma 1 mellett.Thomas Morgenstern a kedven síugrm ám az új blogom nem róla hanem Gregor Schliri-ről szól majd.Ha szerteitek  a síugrást  vagy nem talán csak szeretnél egy jót olvasni:http://siugrasalma.blogspot.hu/


Ölelés:Megi :)

2. fejezet "Ez az ami megváltoztatja az életem"

Ééééééés itt a friss rész!Örülök h az előbbi sokaknak tetszett és igyekszem ezt is olyan szerethetőre írni  remélem tetszik majd!:D!! Ölelés mindenkinek!!:Megi :)



                           2. fejezet "Ez az ami megváltoztatja az életem"


Amikor fölébredtem azt hittem h még alszom de nem már 10:30!!(!)
-Ne,ne,ne!!!!15 perc múlva a galériában kell lennem utána pedig mehetek egy hosszú,hosszú tárgyalásra  Martin-hoz.
Hiper szuper gyorsan magamra kaptam egy tűrhető cuccot utána felcopfoztam a hajamat és egy nagy csattal kontyba fogtam.De amikor kiléptem éreztem h hűvös van és még visszarohantam egy pulcsiért.Még a lakást is majdnem elfelejtettem bezárni de sikeresen végigkapkodva kész lettem néhány perc alatt.Kocsiba pattantam és amikor lehuppantam a vezető ülésre nagyot fújtam.
-Asszem végre indulhatunk!-szoktam így magamnak beszélni. :)
Tíz kilóméter  és a kiállításom előtt már hosszú sor várt.Berohantam a hátsó ajtón föl az emeletre és még gyorsan elvégeztem a reggeli "rituálét" még sikeresen mert utána 5 másodperc és beesik a tömeg.
-Jaj de szééééééééééép!!!
-Gyönyörű!
-Mesterművész ez a lány!-hallottam ezeket a mondatokat felváltva.
Sokan odajöttek gratulálni és nem győztem mondogatni h nincs eladó képem és nem csináltam  még bemutató filmet a képeimről.
Egy páran még kezet fogtak velem aztán következett egy kis nyugi...............
Egyszer csak Bella "kissé" nyávogós hangját hallottam meg.
-Jujjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj Em,az ott nem Sebastian Vettel???
Hogy kerül ide?????Tettem föl megamnak többször is a kérdést.
Majd amikor láttam h közeledik úgy tettem mintha  nagyon méregetném a egyik festményemet.
-Helló,ugye te vagy a művésznő??-köszönt és amikor ránéztem  nem tudtam h sírjak vagy nevessek.Azok a  kevés pilóták egyike aki kifejezetten nem szeretek.De mégis most valahogy nagyon jól nézett ki.Egyszerű farmer,póló.De mégis.Ez hogy lehet???Nem tudom.Lejátszottam magamban ezt a párbeszédet magammal majd végre megszólaltam.
-Igen én vagyok és nem adok el képet!-próbáltam a rettenthetetlen pózt felvenni de a mondatom után halványan elmosolyodott és én  azt hittem hanyatt esem.
-Jenson mesélte h  a forma 1-be jössz dolgozni.Csinálhatnál új festést a kocsimra!-mondta vigyorogva
-Hát az még nem biztos de ha veszel  festéket és fizeted az összes többi költséget megcsinálom!-próbáltam határozott lenni.
-Oké...............Nincs kedved sütizni egyet??
-Bocs de én a Mclaren-t szeretem!!!-majd otthagytam.
Gyorsan befutottam a szertárba.Em h tehetted ezt??Biztos rosszul esett neki!!Ez  a gondolat járta át az agyam.Talán még megbocsáthat?
"A sok véletlen mondat,ami kicsúszott és meghatott,a romokból felkapott pár tegnapot,boldoggá tett és elhagyot.